Képes útmutató windowsos tapasztalatokkal rendelkező új Ubuntu-felhasználóknak 4. átdolgozás
Nem tudsz programot telepíteni
Ubuntu alá? "Hol van az EXE?",
"Hová kell ezt kicsomagolni?", "Hogyan indul?",
"Hová került?"
- felmerültek ilyen kérdések benned? Ne
aggódj, a szoftverek telepítése,
stílusok
és egyebek beállítása az
Ubuntuban
valójában nagyon egyszerű! Ez az
útmutató
segíteni fog neked képeivel, rövid
videóival
és könnyen érthető
szövegével.
Ez a súgó portugál nyelven is elérhető, köszönhetően a portugál felhasználói közösségnek.
Megjegyzés: Az útmutató Ubuntu 6.06 - The Drapper Drake-hez készült, a Gnome környezetet alapul véve. A programnevek és elérési utak minden bizonnyal eltérőek Kubuntu vagy Xubuntu esetében.
A Linux alá írt programok szinte kivétel nélkül nyílt forráskódúak[1], és - szemben az átlagos windowsos programokkal - nagyban függenek külső könyvtáraktól. Nem kell tudnod, mik azok a könyvtárak, a lényeg a következő: a Windows alá írt alkalmazások telepítőjébe beépítik a szükséges könyvtárakat, viszont így ugyanaz a könyvtár rengeteg példányban is előfordulhat a merevlemezen. A linuxos programokra mindez nem jellemző.
A legtöbb Linux rendszer egy olyan módszert fejlesztett ki, amiben letöltöd a programot és a szükséges csomagokat, így nem lesz tele a háttértárad felesleges másolatokkal. Továbbá létrehoztak egy központot is, ahonnan telepítheted és frissítheted programjaidat. Ezt a módszert csomagkezelőnek hívják, az Ubuntu esetében az apt-get, aptitude, Alkalmazások telepítése, Frissítéskezelő és Synaptic alakjában találkozhatsz vele. Mindegyik csak egy-egy "előlapja" ugyanannak a csomagkezelőnek[2], ami az Ubuntuba van építve.
A Synaptic egy grafikus felülettel rendelkező program, amellyel csomagokat telepíthetsz; valószínűleg ezt tudod majd a legkönnyebben kezelni. A Rendszer → Adminisztráció → Synaptic csomagkezelő (az útvonal nyelvfüggő, a Rendszer menü a harmadik elem a felső tálcán); biztonsági okokból jelszót kér indulás előtt. Nem azért, mert a programtelepítés veszélyes feladat, az Ubuntu csak nagyon szigorúan véd téged (és ami még fontosabb, a nem rendszergazda felhasználókat) attól, hogy tönkretedd (vagy -tegyék) a rendszered.
A Synaptic csomagkezelő
Elsőként
meg kell keresned a csomagot, amit telepíteni akarsz.
Már a
Synaptickel is stílusok, programok,
könyvtárak és
leírások ezrei
érhetőek el. Ezeket a csomagokat Ubuntu-szerverekről
töltheted le; a
csomagkezelő úgy működik, mint egyfajta
felturbózott Windows Update,
ami nem csak a rendszert, hanem a nem kritikus (azaz nem rendszer-)
programjaidat is naprakészen tartja. A csomagokat
kategorizálva találod
a Synaptic-ablak bal oldalán, de név szerint is
kereshetsz. Ehhez
kattints a Keresés
gombra az eszköztáron. 
A Keresés ablak, ami előugrik, amikor a Keresés
gombra kattintasz
Csomag kiválasztása telepítésre a Synapticben
Miután
kijelölted a telepíteni
kívánt csomagokat, kattints az Alkalmaz gombra. Ez
letölt, telepít és
beállít mindent! Ennyire egyszerű.Hidd el, valószínűleg elérhető. Ha mégsem, íme néhány lehetőség, hogy miért nem, és hogyan oldhatod meg a problémát:
Általában az Alkalmazások menü automatikusan frissül az újonnan telepített program indítóikonjával. Ha nem, íme néhány mód egy link készítésére:
Telepítsd a Debian
menüt. Ez egy részletes listát ad a
telepített programjaidról, és az
Alkalmazások menü egyik
kategóriájaként jelenik meg. A
szükséges csomagot menu-xdg-nek
hívják. Lehet, hogy újra kell majd
indítanod a felhasználói
környezetet (Ctrl+Alt+Backspace) a
felbukkanásához.
Animáció megtekintése a 3
lépéses telepítési
folyamatrólmuine,
majd ütsz egy Entert. A Muine elindul. Vigyázz, az
alkalmazás bezárul, ha kilépsz a
terminálból! Ezt elkerülheted az Alkalmazás
futtatása nevű program
használatával (Alt + F2). Gépeld be
ebbe a muine-t. Néha a parancs
neve nem egyezik meg teljesen a csomagéval;
gépeld be az első néhány betűt,
aztán nyomd meg kétszer a Tabot. Erre egy
listát kapsz a megadott betűkkel kezdődő
parancsokról.
A Muine zenelejátszó telepített fájljai
Ha törölni akarsz egy programot, ugyanazt kell tenned, mint telepítéskor - mindössze a Kijelölés eltávolításra pontot kell kiválasztanod a második lépésben a Kijelölés telepítésre helyett. Ha a konfigurációs fájlokat is törölni akarod (mondjuk mert helyre akarsz hozni néhány hibás beállítást), válaszd a Kijelölés teljes eltávolításra pontot. Ne felejtsd el alkalmazni a változtatásokat!
A többi Ubuntu-felhasználótól nagyon gyakran a következő formában kapsz segítséget: "Az ABC nevű programot ezzel a kóddal telepítheted...", aztán megadnak egy parancsot, amit begépelhetsz a terminálba. Valójában a Synaptic is ezeket a parancsokat használja a felhasználóbarát kezelőfelület alatt! A terminált az Alkalmazások → Kellékek → Terminál úton találod meg. A két lehetséges parancs a
sudo apt-get install ABC
és a sudo
aptitude install ABC
A sudoparanccsal
ideiglenesen rendszergazdai jogokkal ruházod fel magad,
feltéve, hogy pontosan adod meg a jelszavad. Ugyanez zajlik
a Synaptic indulásakor. Ha csak azt adod meg, hogy sudo
aptitude, akkor gyakorlatilag egy szöveges
Synapticet kapsz.
Az Aptitude felhasználói felülete
Itt is van keresés a csomagok között, mint a Synapticben:
apt-cache search ABC vagy aptitude
search ABC
Törlés:
sudo apt-get remove ABC vagy sudo
aptitude remove ABC
A teljes törléshez (tehát a konfigurációs fájlokat is eltávolítva):
sudo apt-get remove --purge ABC
vagy
sudo aptitude purge ABC
A parancssor ijesztő lehet a kezdő felhasználók számára, de láthatod, hogy egyszerű a kezelése (bár angoltudás nem árt hozzá); a programtelepítés esetében így is könnyen el lehet érni ugyanazokat a funkciókat, mint a Synapticben. Nyugodtan választhatod azt a módszert, amelyik jobban tetszik.
Animáció
megtekintése a terminálos keresésről
és telepítésről
Teljesen biztos vagy benne, hogy a csomag nem érhető el a Synaptickel? Próbáltál engedélyezni további tárolókat?Ha semmire sem jutottál, íme a Windows-stílusú út. Tölts le egy csomagot (.deb, .rpm, .tar.gz, .package, klik:// → .cmg, .sh, .bin, .exe) - a hivatalos oldal a packages.ubuntu.com - , aztán kezdhetjük.
A Debian Csomagtelepítő (GDebI)
dpkgparancs,
ezt használja a csomagkezelő a Debian-csomagok ("Debek")
kezeléséhez. Használata a
következő: ha a csomag az asztalon van, a
felhasználóneved pedig carl, akkor a teszt.deb nevű
csomagot adpkg
-i /home/carl/Desktop/teszt.deb paranccsal
telepítheted. A függőségeket viszont
neked kell kezelned, úgyhogy ez a módszer nem
ajánlott. sudo alien -i /home/carl/Desktop/teszt.rpm
parancsot fogja használni. 
Kattints a Telepítésre az új stílus telepítéséhez
Kattints a Telepítésre az új bejelentkező képernyő telepítéséhez
Animáció
megtekintése a
csomagkibontásról
./configure.
A konfigurációs szkript feladata, hogy
ellenőrizze a függőségeket és
elkészítse a futtatható
fájlt. Ha a szkript nem fut le valami miatt, és
bizonyos csomagok telepítésére
kér, keresd meg azokat mondjuk a Synapticben. (Fontos! Ha megleled
a csomagokat, de a kiterjesztésük -dev, azokat is
telepítsd! Ezek fejlesztői csomagok és
szükségesek a fordításhoz.)
Ne aggódj, ha azt az üzenetet kapod, hogy nincs
konfigurációs szkript - sok csomag nem
rendelkezik ilyennel! Ezután használd amake
parancsot a fordításhoz, ennek
befejeződése után telepítheted a
programot. Két lehetőség közül
választhatsz.sudo make
install parancsot. Az ideiglenes fájlok
eltávolításhoz futtasd amake
clean parancsot. A program
törléséhez írd be:sudo
make uninstall. Ez a két
"takarító" parancs nem mindig működik,
bár a programozóknak
elérhetővé kell tenniük ezeket. sudo
checkinstall. parancsot. Ez egy kicsit tovább
tart, mint a normál telepítés,
valamint meg kell adnod néhány
információt a programról. Viszont ha a
szükség úgy hozza, így
könnyebb lesz majd törölnöd a
programot. 
Animáció
megtekintése a forráscsomagok
telepítéséről
/home/carl/Desktop/test.packageparancsot.
A telepítő feltesz néhány
kérdést, például a
jelszódat is kérni fogja.wget klik.atekon.de/client/install
-O -|sh
parancsot, ami letölti és telepíti a
Klik kliensét. A Klik teljesen megkerüli mind a
csomagkezelődet, mind a fájlrendszeredet; az asztalodon levő
.cmg-fájl mindent tartalmaz, ami a program
futásához szükséges. A
program indításához kattints
kétszer a fájlra. Az
eltávolításhoz egyszerűen
töröld a .cmg-fájlt.shparancsával
futtathatod. Ha a Carl asztalán levő szkript neve teszt.sh, a
szükséges parancs az sh
/home/carl/Desktop/teszt.sh.
Vigyázz, a szkriptnek nem biztos, hogy van jogosultsága a
futáshoz a fájlrendszeredben./home/carl/Desktop/test.binparancsát
használd. Tartsd észben, hogy a
telepítőnek nem biztos, hogy van jogosultsága
a futáshoz a fájlrendszeredben. wine
ÚTVONAL/FÁJLNÉV.exe
parancsot. Nagyon fontos, hogy a windowsos programok futása WINE-nal gyakran
hibás és nem fut normálisan, sőt az
esetek többségében
egyáltalán nem!
A Graph nevű Windows-program
Az itt szereplő témák nem kapcsolódnak közvetlenül a szoftver- és stílustelepítéshez.
Egy hagyományos Ubuntu-telepítés esetén a rendszer a main (fő) tároló használatára van beállítva. De más hivatalos tárolók/részlegek is léteznek, amik alapból nem engedélyezettek. A legnagyobb ilyen a Universe. Ez olyan, közösségi karbantartású programokat tartalmaz, amelyeket az Ubuntu nem támogat hivatalosan. A Multiverse részleg nem-szabad szoftverek gyűjteménye. A harmadik részleg, a Restricted egy nagyon kis programcsoport, szerzői jogi korlátozásokkal rendelkező programok alkotják.
Ezen tárolók engedélyezéséhez nyisd meg a Synapticet és válaszd ki a Settings → Repositories menüpontot. Íme egy lista a jelenlegi tárolókról. A hiányzó részleg elérhetővé tételéhez jelöld ki az összes binárisnak címkézett csomagot, kattints a Szerkesztés gombra és pipáld ki a használni kívánt, Ubuntu tárolókon kívüli részlegek dobozait.
A universe, restricted és multiverse tárolók engedélyezése
Animáció
megtekintése a további
tárolók
engedélyezéséről
Ha készen vagy, a Synaptic valószínűleg megkér a csomaglistád frissítésére; tedd meg. Ezáltal a számodra elérhető csomagok száma jelentősen megnő.
Ubuntuban új programok telepítésére az internetes módszer a legjobb, de ez néha nem lehetséges. Ha először telepítetted az Ubuntut, a telepítő CD-d is szerepel a tárolók közt. Ha nem, a További tárolók hozzáadása ablakban teheted ezt meg. Kell lennie egy CD hozzáadása gombnak; kattints rá, tedd be a telepítőlemezt, ami így felkerül a tárolók listájára.
Lemez hozzáadása a csomagkezelőhöz
Most már telepíthetsz szoftvereket Synaptickel internetkapcsolat nélkül is, feltéve, hogy a telepítőlemez a meghajtóban van. A telepítőlemez viszont kizárólag a main (fő) tárolóról tartalmaz programokat, a multiverse, universe vagy a restrictedről nem! Önkéntesek áldozatos munkájának köszönhetően letöltheted a universe és multiverse tárolók teljes tartalmát DVD-k és CD-k formájában. Fut egy olyan terv is, amely addon (kiegészítő) lemezeket készít a többi Ubuntu tárolóról gyűjtött csomagokból. Egy, még nem végleges ISO cd-képfájlt letölthetsz Ubuntu 5.10 (Breezy Badger) alá. Ez az útmutató nem mélyed el jobban a témában[6].
A hagyományos
ubuntus terminál a Gnome terminálja, amit
az Alkalmazások
→ Kellékek → Terminál
helyen találsz. A terminálok bizonyos
szempontokból nagyon hasonlóak a
fájlkezelőkhöz, például
mindig egy adott mappában vannak (ahonnan más
mappákba is át lehet menni) és rendes
fájlkezelésre képesek. A
terminál alapértelmezésben a home
mappát nyitja meg indításkor. Az
aktuális mappa elérési
útját apwdparanccsal
ellenőrizheted.
Az aktuális
mappában elhelyezkedő fájlok és
almappák listáját azlsparanccsal
kérheted le. Ha feljebb akarsz lépni a
könyvtárfán, használd acd
..parancsot. Ha be akarsz lépni egy
almappába, ott acd NÉVparancs,
ahol a NÉV
a megfelelő mappa neve. Például Tom a home
mappájából indul és be
szeretne lépni a teszt nevű almappába. A helyes
parancs acd
teszt. Ha vissza akar lépni a home
mappába, akkor acd ..parancsot adja
meg. Ha pedig eltévedne, acdparancsot önmagában használva
visszajut a home könyvtárba.
Ezek a Windowsból már ismerősek. Az indítóikonok egyszerűen parancsikonok a programjaid számára, így könnyebben elérhetőek. Indítóikon létrehozásához kattints a jobb egérgombbal valahol az asztalodon és válaszd ki az Indítóikon létrehozása pontot. A felugró párbeszédablakban meg kell adnod az ikon adatait, így az ikon nevét, továbbá a futtatni kívánt alkalmazás nevét és elérési útját. Carl például parancsikont szeretne készíteni a home mappájában levő teszt nevű alkalmazáshoz.
Új indítóikon létrehozása
Animáció megtekintése egy
indítóikon
létrehozásáról
Egy állomány futtatása néha bizonyos engedélyekhez van kötve. Ezek megváltoztatásához kattints a jobb egérgombbal a fájlon, és válaszd a Tulajdonságok pontot. A felbukkanó ablakban válaszd a Jogosultságok fület. Itt rengeteg kipipálható gombot látsz majd, amik segítségével meghatározhatod, mit tehetnek a fájllal a különböző felhasználók. Pipáld ki a Végrehajtást a Tulajdonos sorában.
A fájlrendszer minden fájlja engedélyekhez kötött
A fájl
futtathatóvá
tételéhez használhatod achmod
+x parancsot (pl.chmod +x
home/carl/Desktop/teszt.bin).
Animáció
megtekintése egy fájl
futtathatóvá tételéről
A legkönnyebb úgy segíteni egy kezdő felhasználónak a telepítésben, hogy leírsz neki egy parancsot, ami megoldja a problémát. Ez véleményem szerint nem jó módszer arra, hogy a kezdők megérthessék az Ubuntu működését. Az is szomorú, hogy a legegyszerűbb feladatokra akkor is parancssori kódokat ajánlanak, amikor ugyanazokra a célokra grafikus felületű programok is léteznek. Remélem, ez az útmutató segít az új felhasználóknak egy kicsit jobban megérteni mindent. Ahogy a kínai mondás tartja: "Ha halat adsz valakinek, jóllakatod egy napra. Ha megtanítod halászni, jóllakatod egy életre."
Készítette Simon
Gray © 2006
Hungarian translation (magyar
fordítás): Török
Márton
Megjegyzések: